Utcai Harc

Kétségtelen, hogy Lee nagyon sokat tanult az utcai harc módszereiből, és ezt

sohasem felejtette el, sőt ezt minden alkalommal be is bizonyította, mi több,

később ez vált harcimetodikájának alapjává. Előbb azonban igazi

harcművészetet kellett tanulnia ahhoz, hogy igazi harcos, s kiemelkedő

képességű harcművész válhassék belőle.

A Kis Sárkány még itt, a mozgalmas Hon-Kongi utcákon, megcsillogtatta

átlagon felüli képességeit.Minden kihívást elfogadott, mivel így nem tette

volna, nem tartották volna semmire. Népszerűsége nőttön nőtt, Gorilla

Királynak nevezték fizikuma és néhány agresszív tulajdonsága miatt.

1953 jelentős esztendő volt az életében: szülei beitatták egy előke katolikus

középiskolába, a SaintFrancis Xavierbe. Itt - akárcsak előző iskolájában - két

embercsoporttal ismerkedett meg: az akkori fiatalokkal, akik rajongtak érte, és

azokkal, akik próbára akarták tenni. Bruce 13 éves koráig szinte

legyőzhetetlennek bizonyult, s természeténél fogva csakhamar elbizakodottá

vált, amely egészenodáig vezetett, hogy egy heves küzdelem alkalmával kis

híján kiütötte őtfiatal bokszoló. Ehhez a vereséghez persze az is hozzájárult,

hogy ekkor mégBruce alapvetően tájékozatlannak bizonyult a harcművészetek

területén.Teljesen összeomlott, nem tudta elviselni vereségét. Ezen a napon

dühösenment haza, és láthatóan a legmélyebb meggyőződéssel bejelentette

az anyjának,hogy Kung Fu-t akar tanulni, hogy bármikor és bárkivel szemben

megvédhessemagát.

Tehát éppen az utcai verekedéskényszeríthette rá, hogy hasznos elfoglaltság

után nézzen. Egy szép naponelgondolkodott, hogy mi történt volna vele, a

rivális csoportokkal megvívottvad csetepatékban, ha nem állott volna mögötte

a bandája. Elhatározta tehát,hogy megtanul néhány jó technikát, amelyek

segítségével bárhol és bármilyenhelyzetben megvédheti magát, vagyis

megkezdi a Kung Fu-val kapcsolatos tanulmányait.

AZ ÖRÖK TAVASZ STÍLUSA

A harcművészet rendkívül fontos és alapvető funkciót tölt be a hongkongi

társadalom életében.Nagyon sokan, főleg nők és öregek, rendszeresen

gyakorolják a kínai harci gimnasztikát, a Wu Shut, testük frissen tartása

végett. Bruce apja pedigegyike volt azoknak a középkorú embereknek, akik

azért gyűlnek össze egy hétenegyszer vagy kétszer valamelyik téren vagy

parkban, hogy munkaerejüket, életkedvüket megőrizzék és növeljék a Tai Chi

Chuan nevű lágy Kung-Fu stílus segítségével.Bruce gyermekkorában már

gyakorolt néhány érdekes mozdulatot egyes északiKung Fu stílusok és a Tan

Ti mozgásanyagából a filmstúdiókban. Édesapja megpróbálta beavatni a Tai

Chi Chuan titkaiba is, megtanított neki néhányegyszerűbb mozdulatot, és fia

kérésére elvitte egy nyilvános gyakorlásrais. De a Kis Sárkány a Tai Chi-t mint

harci stílust és testedző módszert túlságosangyengének találva, két-három

ilyen gyakorlás után odébbállt. Ekkor még - érthető módon - jobban érdekelte

az, hogy a rivális bandák tagjait szétszórja és megfélemlítse, mint hogy

összhangba kerüljön a világegyetemmel,vagy kifejezze az Ég és a Föld

összetartozását és különbözőségét. Afilozófia iránt érdeklődött ugyan, s mint

sok hasonló korú fiú égett a vágytól, hogy felkutassa a misztikus titkokat és

egy elérhetetlen távolságba,végtelen ködbe vesző, megérthetetlen

Igazságot, de mint ahogy ő isbevallotta - igazán egyedül az önvédelem iránt

érdeklődött. Egyik barátja,William Cheung bemutatta Yip Man mesternek, aki

Wíng Chun bokszstílus legutóbbinagymestere volt. Az öregembe azonnal a

tanítványává fogadta (óránként tizenkét hongkongi dollárért mert, mint később

elmondta- meglátta benne az óriási tehetséget nem sejtve még, hogy e tehetséges tanítvány még milyenbonyodalmak okozója lehet.

Top

YipMan

1884-ben született, Kvantungtartományban, Fatchan városában, és élete

javát is itt, Dél-Kínában töltötte.A második világháború folyamán a japánok a

Távol-Kelet jelentős részétmegszállták, s Kínában a Kung Fut is, megpróbálták

a saját hasznukrafordítani. A hódító Yip Mant is felkérték, hogy oktassa

csapataikat, de amester ezt megtagadva Hongkongba menekült. Itt széles

körű oktatásba kezdett, amely természetesen nem maradt jelentős társadalmi

és anyagi felemelkedés nélkül. Ő volt az első kínai mester, aki a

nagyközönségnek is oktatott Kung Fu mozdulatokat. Néhány tanítványát

viszont - aki egy bizonyos, az általa ideálisnak tartott fizikai és szellemi szintet

elértek,elkülönítette, és ingyen tanította nekik azokat a mozdulatokat,

amelyek nem szerepeltek a minden diákjának megtanított no mál adagban.

Top

Wing Chun

A Wing Chun a kínai bokszegyik legegyszerűbb és leghatékonyabb stílusa.

Nem szépségre, hanem a valóságosharcban való alkalmazhatóságára, vagyis

hatékony önvédelemre, valamint a harchoz szükséges szellemi és fizikai

képességek fejlesztésére törekszik.A kemény irányzat női stílusának is

nevezik, mert, mint már említettük,mi harcművészek hozták létre, és ezután is

a külső iskola leglágyabb stílusa maradt.

A Wing Chun mind elméleti,mind gyakorlati rendszerét tekintve az egyik

legsajátságosabb Kung Fu iskola.Egészében véve a külső és belső irányzat

stílusai között helyezkedik el, s mint a nők harci rendszere egyértelműen

előírja, hogy a tanulóknak nagyon fegyelmezetnek kell (lenniük, és vigyázniuk

kell egymás testi épségére.A Wing Chun alapjában véve nem támadó jellegű

rendszer, inkább az ellenség gyengítését, esetleg megfutamítását, semmint

ártalmatlanná tétele szolgálja.Viszont megszabadítva a rendszert a valóságos

harci feleslegessé váló, sokszor egészségügyi funkciót is betöltő

mozdulattoktól, alkalmas egészen komoly küzdelmek megvívására is, sőt,

jelentős győzelmeket is lehet aratni a segítségével.

 

Chi Shao

Yip Man realista volt, figyelte a változó világ olykor kevésbé jelentős és

kevésbé láthatómozzanatait, s ennek alapján szinte szünet nélkül formálta a

Wing Chun elméletiés gyakorlati rendszerét, de ugyanakkor megmaradt

stílusa kötöttségein belül.Tulajdonképpen néki köszönhető, hogy még ma is

ez a leghatékonyabb, az önvédelembentalán leginkább használható kínai

Kung Fu stílus. Yip professzor hatékonyvédelmet, a Chi-Sao metodikájának

ügyes felhasználását, s rövid,viszonylag igen gyors támadásokat tanított

követőinek. fontos megjegyeznünk,hogy a Chi Sao nem csupán az ellenfél

mozgásritmusának megérzését,illetve kihasználását, hanem egyben az alkar

igen hatékony erősítését isszolgálja. A cél valójában az, hogy kezünk mindig

ellenfelünk kezéhezragadjon, vagyis hogy állandóan ellenfelünk karjával

érintkezzen,és ennek segítségével minden karral indított támadást el tudjunk

hárítani.

 

BruceLee mint tanítvány

Bruce, az utcai verekedő,nagyon buzgó tanítványnak bizonyult. Éjjel-nappal

edzett, rendszeresen keményítetteöklét a szobájában álló asztal lábain, s

még evés közben sem szűntmeg testének az óriási feszültsége, ami edzései

intenzitását jellemezte.

Szinte az egyedüli idő,amikor nem gyakorolt, az akkor volt, amikor éppen

aludt. Ahogy belépett a szobájába,máris pózokat vett fel a tükör előtt. Yip

Man-nál hetente hatszor edzett,sohasem hanyagolta el a Wing Chun

tanulmányait, sőt, a rendszeres edzésekenelsajátított technikákat otthon

tovább tökéletesítette. Két hónap múlvakihívta azt a fiút, aki előzőleg olyan

kíméletlen csapást mért rá, srendkívüli technikai fejlődésről téve

tanúbizonyságot, néhány percleforgása alatt győzelmet aratott felette. A

nagymester tanítványai kezdtekpanaszkodni rá, mert sokkal gyorsabban

fejlődött, mint ők, mi több,kifejezetten nevetségessé tette őket az emberek

szemében. Egyetlen tanuló,William Cheung kivételével már mindenki rossz

szemmel nézte az edzéseken,de egyelőre kénytelenek voltak megtűrni maguk

között. Az ellentétet az iserősítette, hogy Bruce gyakran megelégelte, hogy a

többi tanulóval meg kellosztania edzésidejét, és ha komolyan akart

gyakorolni, egyszerűen kiállt azedzőterem ajtaja elé, és minden bemenni

akaró tanulótársával közölte,hogy aznap nincs adzés, azok csalódottan

odébbálltak, a Kis Sárkány bementés egyedül gyakorolt mesterével.

 

Utcaiverekedő

Lee, az utcai verekedő és aJuction Street-i tigrisek vezére a nők

harcművészete félelmetes fegyverrévált, és igazi eszköznek bizonyult a vad

utcai csetepaték forgatagában. AKung-Fu nagy népszerűségnek örvendett.

Bruce kitartása és lelkesedéseazonban mind további s a Wing Chun egyre

nagyobb teret töltött be életében.Varázsa természetesen nem változtatta

meg egy csapásra már elhibázottnak véltéletét egy vagy két évig csupán úgy

nézett a Wing Chunra, mint egy hatékonyfegyverre, amit bármikor a bandák

ellen fordíthat. Különösen a stílusgyakorta évében gyakran előfordult, hogy

hirtelen, szó nélkül otthagyta azóráját, és kiment az utcára, hogy keressen

magának egy ellenfelet, akinkipróbálhatja a frissen elsajátított technikát.

 

Küzdelema tetőn

Később véglegesen szakítottugyan az utcai verekedéssel, hogy ezt megtegye,

el kellett jutnia arra aszellemi szintre, hogy emberek véleményénél többre

becsülte az elméletetés a szellemi művésziességét. A szakítás fokozatos volt,

számtalan küzdelemeredménye, amelyek folyamata elvezette őt a Jeet Kun do

számára tökéletesharci metodika és egy egészen egyedüli kialakításához.

Ilyenfajta tapasztalat volt,amikor egy szemben álló banda vezére párviadalra

hívta ki, s egyben ő isjelölte ki a küzdelem szabályait: Egy háztetőn fogunk

harcolni, s agyőztesnek kell ledobni a vesztest a tetőről. A Kis

Sárkánybeleegyezett a küzdelembe, egy közeli ötemeletes ház tetejére

mentek, ahola két utcai harcos, háborúskodását akarták dűlőre vinni. Miután

felérteka tetőre, pontosan behatárolták a párbaj helyét. Lee levette a

kabátját,mert akadályozza a küzdelemben. Ellenfele azonban nem várta meg

a kezdését,és hirtelen, a legcsekélyebb figyelmeztetés nélkül rúgott. A Kis

Sárkánytermészetesen nem hagyta megtorlás nélkül ezt a becstelenséget,

megdühödött,és egy gyors mozdulattal kiverte támadója egy fogát. A

rendőrség azonban közbeavatkozott,és Bruce anyjával aláírattak egy papírt,

amelyben garantálta, hogy fiamagatartása többé nem lesz törvénybe ütköző.

Az ilyesféle eskü roppantfurcsa a számunkra, európaiak számára, de Ázsiában

még a hivatalosszerveknél is igen nagyra értékelik a különféle biztosíték

nélküli ígéreteket,s még akkor is természetesnek tartják a megtartásukat, ha,

mint ebben azesetben is, nem kínai ember teszi azokat.

 

AMegvilágosodás

Bruce Lee hallatlanul gyorsanfejlődött, de jellemző, hogy ekkor még csupán

fizikai ereje és technikaitudása gyarapodott nagymértékben, a harcművészet

elméletével, a Wing Chunlényegével csak ritkán és akkor is csak felületesen

foglalkozott. Tehátnem különbözött különös képességei, a harcművészeteket

gyakorlóknagy többségétől, sőt vadsága, dicsőségvágya és kevélysége

révén,a művészet szellemével ellentétben, tisztátalan módon alkalmazta

tudományát.

Mindössze annyival lehetetttisztában, hogy a harcművészetek, különösen a

kínaiak, valamivel többetjelentenek annál, mint ami mindenki számára

nyilvánvaló, vagyis csupánfizikai jellegű mozgáskultúráknál. Akkoriban talán

még azt sem tudta,hogy A harcművészet az, amely az elme játéka révén jut el

atechnikai munkához - ahogyan azt a későbbiekben felismerte. A

későbbifilozófus ekkor még ahhoz sem volt képes felnőni, hogy megértse a

taoistaharcművészet alapfilozófiáját, a világegyetem részeinek

összetartozásátvagy a lágyság értékét és mindent elsöprő hatalmas erejét.

Még arrasem volt képes, hogy megérezze a Wu-Shu és a Wing-Chun alapvető

lágyságátés művésziségét.